Search results

Az elmúlt hetven év az emberiség számára történelme talán leggyorsabb fejlődési szakaszát jelentette. Az emberek széles rétegei tudták maguk mögött hagyni a szegénység és éhezés kínzó kötelékeit, miközben a kommunikáció, kereskedelem és közlekedés terén végbement robbanásszerű technológiai előrelépések megnyitották az utat a fogyasztás, a szabadság és a tudomány demokratikus térnyerése előtt. Ennek a folyamatnak viszont kétségtelenül azonosíthatók az árnyoldalai is: paradox módon egyre szélesedő ismereteink és tudásunk ellenére egyre kétségesebb az, hogy hagyományos kulturális értékeink, egészségi állapotunk és a természeti környezetünk hosszú távon javulni tudnak. Szakirodalmi áttekintésünkben annak a lehetőségét vizsgáljuk, hogy a hosszú távú gazdasági fejlődés fentebb bemutatott "káros mellékhatásai" közül lehetséges-e érdemben többet együttesen "kezelni". A fenntartható fejlődéssel – vagy újabban körkörös (cirkuláris) gazdasággal – foglalkozó szakirodalom egyre inkább összpontosít a különböző ökológiai és társadalmi problémák közötti kapcsolatra az igen összetett fenntarthatósági kérdésekre adott hibás környezetpolitikai reakciók elkerülése érdekében. Cikkünkben az egyik legnagyobb jelentőségű ilyen kapcsolatrendszer bemutatására teszünk kísérletet, ez az élelmiszerfogyasztás, és annak a természeti erőforrásokkal, valamint az egészségmegőrzéssel fennálló kölcsönhatásai. A fogalmakat önmagukban, majd a szakirodalomban fellelhető, őket összekapcsoló modellek mentén mutatjuk be.

A digitális környezet kialakulása és változásai mélyreható társadalmi folyamatokat indukálnak (Kapitány és Kapitány, 2013). A digitális környezet nem kizárólag technológiai változások talaja, hanem a tudásról, tudásépítésről, annak módszertanáról vallott eddigi elképzeléseinket is alapjaiban érinti. A gyermekkorra a legtöbb forrás mint globális életkori szakaszra tekint, jórészt a mára már vitatható generációelméletekből (Prensky, 2001; Howe és Strauss, 2000) kiindulva. Érdemes azonban e szakaszt részekre bontva megvizsgálni, ugyanis az életkori sajátosságok függvényében a digitális környezeti hatások eltérően jelentkezhetnek az egyes fejlődési szakaszokban. E hatásokat semmiképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen alapvető módszertani kategóriákat, megoldásokat befolyásolnak. Nagyrészt a digitális környezettel kapcsolatos laikus nézetek térnyerése miatt számos téveszme él a kisgyermekkori eszközhasználattal, digitális kompetenciákkal kapcsolatban. Ezek lebontása a helyes fejlesztési irányok meghatározásához elengedhetetlen. A tanulmány a kisgyermekkorra jellemző életkori sajátosságokból kiindulva mutat be néhány aspektust, mely a digitális környezeti hatások oktatásban történő figyelembe vételére nyújt példákat. Mindenképpen szükséges a kisgyermekkori oktatás módszertanának megújítása, melyben a digitális környezet változásai nemcsak feltételként, hanem elsősorban kiváló lehetőségként jelentkeznek. A jövő oktatásának kulcskérdése, hogy él-e, jól él-e ezekkel a lehetőségekkel egy olyan, a további fejlődés szempontjából döntő jelentőségű szakaszban, mint a kisgyermekkor.

Az urbanizáció terjedésével az emberek számára mind fontosabbá válik az egészséges táplálkozás, melynek fontos alapja a mezőgazdaság. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a hazai előállítású növényi "alapanyagok". Közöttük vannak olyan növények, amelyek kialakulása, termesztése csak egy-egy termőtájhoz kötődik. Ezen területek a genetikai variabilitás megőrzésében is szerepet játszanak.A klímaváltozás által előidézett negatív környezeti hatások a mérsékelt égövben is súlyos károkat okoznak. A termesztőkörzetek eltolódnak; új kórokozók, kártevők képesek nálunk életfeltételeiket megtalálni. Megoldási lehetőség lehet a hazai, történelmi fajták ismételt bevonása újra a termesztésbe. A hungarikumok között egyre több hazai növényi termék található. A fajok biológiai és genetikai alapjainak szélesítése, a hagyomány megőrzése ugyanolyan fontos, mint a kertészeti innováció. Heves megye változatos földrajzi adottságai miatt a mezőgazdaság (ezen belül a kertészet) hagyománya hosszú régmúltra nyúlik vissza. Sok, itt élő ember számára megélhetést nyújt közvetlenül a gyümölcs-, zöldségfélék előállítása, és a hozzá kapcsolódó turizmus is.

Az utóbbi években globálisan tovább romlott az élelmezés biztonsága, nőtt az éhezők száma a világon. Ennek az alapvető okai a mélyszegénység és a növekvő egyenlőtlenségek. A helyzetet súlyosbítja több (egymással is kölcsönhatásban álló) tényező, mint pl. a Covid19-járvány, a klímaváltozás és a háborús konfliktusok. Egy további magyarázat az élelmezési rendszereink torzulása, amit a mezőgazdaságban és az élelmiszer-előállításban a fenntarthatóság követelményeinek, különösen a "rejtett" társadalmi és környezeti hatásoknak (externáliák) a figyelmen kívül hagyása okoz. E rejtett hatások mérésére léteznek kidolgozott és nemzetközileg elfogadott, tudományos alapokon nyugvó módszerek, mint pl. a valódiköltség-elszámolás. Az ENSZ Élelmezési Rendszerek Csúcstalálkozó, az ENSZ-ügynökségek és más nemzetközi szervezetek ajánlásai, valamint azok alapján a politikai elemző cégek szakértőinek a javaslatai jó kereteket kínálnak a fenntartható átalakuláshoz. Így megfelelő alapot jelenthetnek a politikai döntéshozók számára az ideális gazdasági környezetet biztosító intézkedések megtételéhez, a folyamat irányításához és az értéklánc szereplőinek az orientálásához. A siker kulcsa az inkluzivitás, ezért a változások folyamata szükségessé teheti az ún. sokszereplős konzultációkat. Ezek során fontos egyértelműen elkülöníteni az egyes szereplők kompetenciáját és felelősségét, valamint biztosítani az érdekütközés elkerülését, az erőfölénnyel való visszaélés megakadályozását és a spekuláció korlátozását. A jelen tanulmány a globális élelmezésbiztonság-romlás okainak az áttekintése mellett az élelmezési rendszereink fenntarthatóvá tételére vonatkozó néhány javaslatot vesz számba, különös tekintettel a rejtett társadalmi és környezeti hatások költségeire. Választ keres arra is, hogy az élelmiszerek árának a mesterségesen alacsonyan tartása miért nem jelent igazi megoldást az élelmezési válság kezelésére.

Az energetikai rendszerek biztonságos működtetése a XXI. század egyik legnagyobb környezetvédelmi kihívása. Mivel e rendszerekben bekövetkezett rendkívüli események, működtetésükkel összefüggésben keletkezett káros hatások gyakran több országra kiterjedő következményekkel járnak, szükségessé vált a biztonságos üzemeltetés nemzetközi szintű szabályozásának harmonizálása és egységesítése. Az energetikai rendszerek működése fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül, amelyre az általánostól eltérő kárfelelősségi szabályok vonatkoznak. A szerzők a cikksorozatuk első részében értékelik a környezeti károk nemzetközi felelősségi szabályait.

Az energetikai rendszerek biztonságos működtetése a XXI. század egyik legnagyobb környezetvédelmi kihívása. Mivel az e rendszerekben bekövetkezett balesetek, működtetésükkel összefüggésben keletkezett káros hatások gyakran több országra kiterjedő következményekkel járnak, szükségessé vált a biztonságos üzemeltetés nemzetközi szintű szabályozásának harmonizálása, egységesítése. A cikksorozat első részében a szerzők értékelték a környezeti károk nemzetközi felelősségi szabályait, e tanulmányban pedig rámutatnak azokra a hiátusokra, amelyek napjainkban jellemzik az energetikai rendszerek nemzetközi - legfőképp környezetvédelmi - jogi szabályozását.

Ebben a tanulmányban egy rövid áttekintést szeretnénk nyújtani a rendszeres mozgás jelentőségéről, akár prevenciós, akár kuratív beavatkozásnak szánjuk az iskolai színtérben. Ezeken a falakon belül a felnőtt és a diák populáció is megjelenik, akár több generációt felvonultatva, így nagyon változatos képet adva, hogy az őket ért fizikai, lelki, szociális, környezeti és társadalmi hatások hogyan jelennek meg. A középpontban a krónikus, nem fertőző megbetegedések közül a mozgásszervi elváltozások elsődleges megelőzése és kezelése kerül tárgyalásra. A csont- és izomrendszeri elváltozások az egyik leggyakrabban előforduló problémák közé tartoznak a dolgozói populációban és a diákság körében is. Ezek hatást gyakorolnak a mindennapjainkra, az életminőségünkre. Általában egynél több testrész vagy szerv, szervrendszer érintett, és párhuzamosan több tényező játszik szerepet a kialakulásukban, ezért a megközelítésnek holisztikusnak és a lehető legkörültekintőbbnek kell lennie (Erick, 2022).