Search results

AbstractA high number of migrants returned from their transatlantic sojourn to their native Hungary between the 1880s and the 1930s. Despite being pauperised and marginalised in the United States, they encountered norms and mechanisms of a democratic society and cultural patterns unknown to the rural society they hailed from. Upon returning, they implemented some of these practices. The paper investigates the durability of this cultural change and argues that the transatlantic transmission of norms was outweighed in significance by internal, regional movements.

Starting in the late 1840s, the Habsburg monarchy engaged in the making of modern historical scholarship by introducing standardized training and creating an institutional framework of research. During the 1850s, the Viennese government laid down the foundations of a pan-Austrian academic space. However, this space started to split already in the early 1860s, and at the turn of the twentieth century it was largely replaced by academic communities organized along national lines. By analyzing the making of different historians' communities, this paper claims that the split of the united Habsburg space of historical sciences was the direct result of "high" politics, in particular granting autonomy to various crown lands of the empire.

Based on statistical sources, this paper examines to what extent citizens of the most advanced provincial cities in fin-de-siècle Hungary were multilingual. I argue that multilingualism was a far less present phenomenon than scholarship suggests. The exact features of multilingualism were closely connected to the local social relations (religion, gender, etc.) and market of languages. The growing nationalism promoted by the Hungarian government and the expansion of Magyar public space had an ambiguous impact on multilingualism, depending on the local society.

Reviewed by Bálint Varga

Honnan érkeztek az első földművelők a Kárpát-medencébe, és hogyan festettek a modern várostervezés kezdetei Magyarországon? Mikor szerepelt Magyarországon kiadott világtékrépen először az amerikai kontinens, miként terjedt el az Újvilágból származó paprika? Kik szürcsöltek elsőként kávét kínai porcelánból Budán, és milyen szerepet játsyott az Amerika leigázásából származó ezüst a magyarországi törökellenes háborúkban? Miért csókolta meg Szapolyai János Szulejmán szultán kezét? Miért okozta egy indonéz vulkánkitörés a nyár elmaradását Magyarországon, és miként lett az ország "akácnagyhatalom"? E könyv -- a Magyarország globális története, 1869-2022 idősebb testvére -- nagyszabású kísérlet Magyarország történetének újragondolására. Szerzői -- történészek, geológusok, régészek, nyelvészek, irodalmárok, a könyv-, a művészet- és építészettörténet, illetve a vallástudomány képviselői -- az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolataiból és globális beágyazódottságaiból indulnak ki. Évezredek meghatározó jelentőségű, de mégis csak kevésbé ismert vagy nem kellően tudatosított történeteit elemzik tudományos színvonalon, ugyanakkor közérthető stílusban. Érdemben bemutatják, hogy -- a változó kiterjedésű és formájú -- Magyarország az elmúlt évezred során milyen módokon volt a globális történelem némileg sajátos, de nagyon is integráns része, és kapcsolatai idővel miként hálózták be bolygónkat