Search results

Magyarországon nagy és történelmi hagyományai vannak a lótenyésztésnek, a lovassportnak és a lovaglásnak. A magyarokat általában lovas nemzetnek tekintik. A 19. században jelentős fejlődés indult meg a lótenyésztésben, a lóversenyzésben és a hobbilovaglásban. A fejlődés lelassult, mivel a lovakkal kapcsolatos ágazatok, mint a turizmus, a civil szervezetek és a vállalkozói vállalkozások, a kulturális és történelmi örökséghez szorosan kötődő ágazatok a rendszerváltás előtti időkben háttérbe szorultak. A lovak száma a rendszerváltás utáni elmúlt néhány évtizedben nőtt, csakúgy, mint a lovas turizmussal vagy a lovakkal kapcsolatos kulturális örökséggel foglalkozó civil szervezetek, vállalkozók száma. Hazánkban fontos szerepe van a lovasturizmusnak, mely a magyar idegenforgalom egyik vonzereje. Hazánk legszebb tájain, rétjein, erdeiben még szabadon lehet lovagolni. Folyamatban van az egész országot átívelő lovastúra útvonal kialakítása, a megfelelő szálláshelyek feltérképezése, lovas pihenőhelyek létrehozása. A lovastúrák szereplői a lovasok, a lovak, a lovardák, a szállásadók, vendéglátóhelyek, és a túraútvonal. 587 regisztrált lovarda szerepel a nyilvántartásban, 418 lovarda tevékenységei között szerepel a Tereplovaglás, túrázás. Több mint 3500 vizsgáztatott ló van. A lovardák patkós minősítése jelzi a színvonalat és a tevékenységek sokszínűségét. A Fertő- tó környékén lévő településeken több lovarda található. Ezek egy része versenysport istálló, vagy bértartó hely, van lovasiskola, de túrázással, túraszervezéssel és turizmust kiszolgáló lovagoltatással csak a Fertő-parti Lovasklub foglalkozik. Évente megrendezésre kerülő lovastúra a Széchenyiek nyomában c. túra, ahol a lovaglás, lovaskocsis kirándulás mellett a kultúrkörnyezet megismerése is cél.

Az uniós csatlakozás, a határnyitás, majd a munkaerőpiac megnyitása a magyarok számára komoly lehetőséget jelentett a jobb kereseti lehetőségek tekintetében. Sok fiatal és aktív korú tanulás, munkavállalás és tapasztalatszerzés céljából távozott a nyugati országok valamelyikébe, legtöbben Németországba, az Egyesült Királyságba és Ausztriába. 2011 után, a bevándorlási regisztráció szigorítása óta lényegesen megnőni látszik a Magyarországra be-, illetve visszavándorlók száma. A visszavándorló magyar állampolgárok mellett a külföldön született magyar állampolgárok bevándorlása is jelentősen megemelkedett. Nem lényegtelen azonban, hogy a vissza-, illetve bevándorló magyarok milyen életkori kategóriába tartoznak. Megállapítottuk, hogy a szomszédos országokból bevándorlók életkori megoszlása között jelentős eltérés tapasztalható. Szlovákiából jellemzően a 60 év felettiek, míg Romániából a 30-49 éves korosztály a legjelentősebb bevándorló korcsoport. Megvizsgáltuk a Magyarországra való áttelepülés motivációit mind a külföldi, mind a magyar állampolgárok esetében. A visszatérő, Magyarországon született magyar állampolgárokról összességében elmondható, hogy alapvetően a családi ok az a motiváló tényező, ami miatt hosszabb idő után is hazavándorolnak a magyar állampolgárok. Rövidebb idő után, illetve egyéb országokból a cél teljesülése a legjelentősebb visszavándorlási ok.

A népszámlálások számadatai a legtöbb kelet-közép európai országban 1990 óta csökkenést jeleznek. A népesség-veszteség több tényező eredményeként jön létre. Egyrészt a születések és a halálozások számának negatív egyenlege, másrészt a Kárpát-medencén kívülre történő elvándorlás mértéke meghaladja az onnan visszavándorlók számát. Tanulmányunkban megvizsgáljuk a Kárpát-medence országainak népességváltozását. Először röviden áttekintjük a Kárpát-medence országaiban a népességváltozás demográfiai tényezőit az elmúlt évekre vonatkozóan, majd az ENSZ országos népesség-előreszámításainak eredményei alapján megvizsgáljuk a népesség jövőben várható alakulását, kiemelt figyelmet fordítva a korcsoportos különbségekre.

Die wachsende Zahl älterer Menschen wird als soziale und wirtschaft­liche Herausforderung wahrgenommen. Negative Generati­onseinstellungen sind zu beobachten. Aus diesem Grund wird die Bewältigung und Verringerung des Phänomens Ageismus immer mehr an Bedeutung gewinnen. Ziel des Artikels ist, das Ausmaß von Ageismus unter österreichischen und ungarischen StudentInnen in der Grenzregion zu untersuchen. Daraus wird folgende Forschungsfrage formuliert. Inwieweit ist Ageismus unter den StudentInnen in der österreichisch-ungarischen Grenzregion vorhanden und in welchem Verhältnis steht das Ausmaß zueinander? Zur Beantwortung der Forschungsfrage wurde eine quantitative Online-Umfrage durchgeführt. Die Ergebnisse zeigen, dass Ageismus in der österreichisch-ungarischen Grenz­region präsent ist. Es konnte ein signifikanter Unterschied bezüglich des Aus­maßes von Ageismus unter den österreichischen und ungarischen StudentInnen in der Grenzregion festgestellt werden. Allerdings ist das Ausmaß unter den österreichischen Studierenden in der Grenzregion im Vergleich zu den ungarischen StudentInnen in der Grenzregion niedriger.

A tanulmány célja az, hogy megvizsgálja menyire tekinthetők egységesnek a demográfiai folyamatok a magyarországi törpefalvakban (kevesebb mint 100 lakos), s rávilágítson arra, hogy az eltérő helyzet csak egy dinamikus megközelítés alapján érthető meg. A tanulmány három időszakra osztva vizsgálta a törpefalvak népességváltozását: 1990–2001 között, 2001–2011 között és 2011–2021 között. A 100 fő alatti települések száma 2021-ben 169 volt, ezek közül csak valamivel több, mint a felének (53,3%) népessége csökkent mindhárom dekádban. A tanulmány kísérletet tett a törpefalvak demográfiai típusainak kialakítására, majd a típusok elemzésére a népességdinamika szempontjából.

This study introduces a method for measuring standard of living, based on a three-dimensional model. The authors argue that their proposed indicators (and items) can more realistically capture people's inability to afford an adequate way of living than the ones Eurostat uses and recommends. The commonly used deprivation measuring method has a unidimensional perspective and provides only a general overview of those living in deprivation. The authors' multidimensional approach, however, considers not only the well-known aspects of human life but also others, giving a more extensive view of individuals' needs. The calculations are based on the European Union Statistics on Income and Living Conditions database provided by Eurostat and the relevant Turkish data­base from the Turkish Statistical Office. The decomposite method introduced in the study measures standard of living using three dimensions, economic strain, living conditions, and housing and environmental conditions.

The situation of the working poor received very little attention in Europe until the late '90s, and very few researchers or governmental organizations considered this issue to be of importance. The existence of the group of people who are working, but remain poor, gained a more prominent place in the European debate after 2000, when the European Union adopted the Lisbon Strategy with a focus on employment, economic, and social policies. A new indicator, the in-work poverty risk has been added to the Laeken indicators in 2003. The European Commission defined in-work poverty as those individuals, who are employed for at least half of the year and have an equalized household income below 60% of the national median income. Since its introduction, this indicator has been amply analyzed and criticized. In this paper our objective is to assess the conceptual and methodological questions and difficulties we faced even at the very beginning of the analysis of the working poor. This concerns conceptual formulation of the notion of the working poor, the whole debate on definitions of worker and poverty used in different analysis, the conflict of combining two levels of analysis, household and individual measures, the assumption of sharing within the household, possibilities of individualizing incomes while looking for statistical data support, weaknesses of the EU-SILC 2007 database concerning the individualized working poverty measure, etc. Keywords: working poor, poverty, inequality