Suchergebnisse

In the 1990s, housing finance reached a crisis point in the transforming housing sector. Loans practically disappeared as a resource for housing investments for households and were replaced by savings. Paradoxically, while the institutions of the market economy, including a competitive banking system, have been created in Hungary, in the housing finance sector, the Hungarian economy has become different from those of developed economies where 60-80 per cent of housing investments are financed from loans. By examining the processes impacting the supply and demand sides, this paper attempts to find the causes of the housing finance crisis. Besides the worsening income situation of households, two other factors have played a major role in the crisis: the decrease in the value of property and the high real interest rates of loans. The combined effect of the two factors cannot be offset by the housing subsidy system. Our conclusion is that overcoming the crisis is primarily a matter of macroeconomic changes.

A tanulmány a devizahitel-válság kialakulását és következményeit elemzi a lakásrendszer kontextusában. A lakásprivatizációt előtérbe helyező, az államilag támogatott lakásfinanszírozást felszámoló lakáspolitika 1990 után egy torz lakásrezsimhez vezetett, amely a piaci hitelekkel finanszírozott magántulajdon kiszélesítésében látta a megoldást az alacsonyabb jövedelmű rétegek lakáshelyzetének rendezésére is. Ez a 2000-es évek elején kezdődő hitelpiaci expanzióval, kamat- és egyéb támogatásokkal indult. 2004 után leginkább alacsony kamatozású, kockázatos, devizaalapú hiteltermékek ösztönözték a növekedést. A 2000-es évek elején meginduló trendek közepette ez reális stratégiának tűnt: az intézményi és a lakossági szereplők számára tarthatónak látszott a jelzálog-hitelezésre épülő megoldás. A 2008-as válság alapvetően megváltoztatta a helyzetet: a devizahitelek veszteségessé váltak, így megindult a veszteség költségeinek elosztására irányuló politikai-társadalmi vita, amelyben a szereplők ellenérdekeltek voltak. Az egységes értelmezést inkompatibilis értelmezések és a hozzájuk kapcsolt megoldási javaslatok váltották fel. A tanulmányban amellett érvelünk, hogy a szereplők alkalmazkodási stratégiái és viselkedése újra megerősítették a lakásrezsim torz elemeit. 2015 után a gazdaság (EU-támogatásokból finanszírozott) stabilizációjára épülő lakáspolitika ismét a piaci finanszírozású magántulajdonra épít, elfeledkezve a megelőző másfél évtized kudarcáról.