Suchergebnisse

Jørgen Ørstrøm Møller undersøger, om planerne bag Kinas investeringspolitik begrænser sig til økonomiske forhold, eller om de tillige har politiske formål.

Kína kérdése az elmúlt években egyre hangsúlyosabban jelent meg a NATO agendáján, ugyanakkor a szervezet kapcsolata a felemelkedő keleti hatalommal a szövetségesiálláspontok megosztottsága mentén ambivalens. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a NATO-nak feladata-e egy kelet-ázsiai állammal foglalkozni, illetve képes lenne a szervezet fellépni egy Kínához hasonló, nem közvetlen fenyegetés ellen? A főbb nemzetközi kapcsolatok paradigmáinak bemutatását követően a tanulmányamellett érvel, hogy a strukturális realizmus keretrendszere biztosítja a legalkalmasabb szempontrendszert elméleti és gyakorlati előrejelzések vázolására. Elméleti síkon a NATO–Kína kapcsolatában addig nem várható minőségi változás, míg a szövetségesek általános fenyegetettség percepciója át nem vált specifikussá. A kohézió hiányából adódó biztonsági dilemma miatt a gyakorlatban az Amerikai Egyesült Államoknak kevés esélye van komoly, aktív szereppel "felruháznia" a NATO-t a Kína ellenes hegemóniáértfolytatott küzdelmében.